2. A párásító és a nyomáscsökkentő kiválasztása
2.1 A párahűtőkre vonatkozó minden óvintézkedés érvényes a párásítókra;
2.2 Ügyeljen a beépítési módra: A legjobb, ha az integrált párahűtőt és nyomáscsökkentőt függőlegesen, a gőzoldallal befelé és kifelé szereljük, hogy a kondenzvíz ne gyűljön fel az áramlás alatt, és megakadályozza a vízkalapács jelenségét, amikor a párátlanító és a nyomás reduktor használatba kerül. A párásító és nyomáscsökkentők többsége azonban ma már vízszintesebben van elrendezve, vagyis a gőzoldal belép és kimér.
A párásító és a nyomáscsökkentő nagy térfogata és tömege miatt a párahűtő és a nyomáscsökkentő támogatását ebben az időben meg kell fontolni; ugyanakkor a vízkalapács jelenségének megelőzése érdekében a melegcső beállítását is figyelembe kell venni. A fűtőcsövet általában külön beállítottnak tekintik, nem a párahűtő testén. A testre állítva egyrészt növeli a szivárgási pontot, másrészt a meleg csőből kiáramló gőz károsíthatja a szelepburkolatot.
2.3 Ügyeljen az anyagproblémára: A megfelelő párologtató anyagigénye mellett a párologtatónak és a nyomáscsökkentőnek arra is figyelnie kell, hogy a bemenet és a kimenet anyaga azonos-e.
2.4 Ügyeljen a típusproblémára: ha szélesebb beállítási tartományra van szükség, akkor a gőzzel segített porlasztásos integrált kovácsolást kell előnyben részesíteni; ha költséghatékonyságra van szükség, akkor a kovácsolt hegesztett szerkezetű fúvóka mechanikai porlasztási típusát kell figyelembe venni.
2.5 Egyéb óvintézkedések: A nagy nyomáskülönbség miatt a túlhevítő vízszelepnek is figyelnie kell a gyorserózió előfordulására. Az egyes üzemi körülmények között a számított CV-érték százaléka nem lehet túl kicsi.